Filippino Feeling
Amikor valaki a Fülöp-szigetekről hall, habitusától, tájékozottságától függően bevillan neki egy elképzelt kép az országról. Van akinek a filippínó feleségek ugranak be, van akinek a jelenlegi politikai helyzet, van akinek több ezer zöldellő sziget és van akinek a Dole ananász :)
Nekem egy második világháborús könyv ugrott be - Az ellenséges vonalak mögött. Hát voltak pillanatok, amikor úgy tűnt, nem is volt az olyan régen... pl amikor falun szembe jött egy willy's jeep!
Apropó közlekedés: vidéken mindenki vagy robogóval jár, vagy pedig egy motorra épített többszemélyes oldalkocsis csodával, ez a családi jármű, a taxi, a mindenes. Akinek autója van, az vagy valamiféle pickup, vagy sokszemélyes kisbusz. Ez utóbbi inkább a turisták kiszolgálására hivatott, a helyiek elvannak a pickupok platóján. Az otthoni hatóságok nem nagyon tudnának mit kezdeni egy hátsó lökhárítón kapaszkodó, vagy egy robogón 5-en utazó családdal, és az elmondhatatlan műszaki állapotú járművekkel. Sávok általában nincsenek - ha vannak se érdekel senkit - amikor valaki közelít egy másik járműhöz dudálással jelez, szóval nem egy kertvárosi idill Genfben.
Nekem egy második világháborús könyv ugrott be - Az ellenséges vonalak mögött. Hát voltak pillanatok, amikor úgy tűnt, nem is volt az olyan régen... pl amikor falun szembe jött egy willy's jeep!
Apropó közlekedés: vidéken mindenki vagy robogóval jár, vagy pedig egy motorra épített többszemélyes oldalkocsis csodával, ez a családi jármű, a taxi, a mindenes. Akinek autója van, az vagy valamiféle pickup, vagy sokszemélyes kisbusz. Ez utóbbi inkább a turisták kiszolgálására hivatott, a helyiek elvannak a pickupok platóján. Az otthoni hatóságok nem nagyon tudnának mit kezdeni egy hátsó lökhárítón kapaszkodó, vagy egy robogón 5-en utazó családdal, és az elmondhatatlan műszaki állapotú járművekkel. Sávok általában nincsenek - ha vannak se érdekel senkit - amikor valaki közelít egy másik járműhöz dudálással jelez, szóval nem egy kertvárosi idill Genfben.
A gyalogosokat sem nagyon érdeklik a járművek, "majd úgyis megáll vagy kikerül" kb ez a puhatestűek koncepciója. A kutyák is előszeretettel napoznak az út szélén, vagy bolyonganak az úton (szorítottuk sokszor a karfát, h megúszós lesz-e a szitu nekik), ennek ellenére egy darab elütött állatot sem láttunk sehol, mert figyelnek rájuk is a sofőrök. Ehhez a kavalkádhoz járulnak hozzá a lakott részeken mindenhonnan üvöltő rádiók/tévék, - Szóval az egész egy lüktető és hangos káosz :)
A szegénység nyomasztó - minden lepattant, minden csupa szemét, olyan körülmények között élnek emberek, ami európai szemmel elképzelhetetlen.
Láttunk gyereket pocsolyában szappanozni magát, árust a bodegájában aludni kartonpapíron, vagy zseblámpafénynél anyukájával tanuló kisfiút a piacon. Bár rengeteg általános iskola van mindenfelé, úgy tűnt, hogy a kölyköket utána beszippantja a családi biznisz és nagyon kevesen tanulnak tovább.
Élő tyúkok, útban a piacra...
A búvárhajón is 2-3 15 év körüli srác hajósinaskodott, hordták a cuccokat, intézték a rákötéseket a többi hajóra. A miénkétől teljesen eltérő mentalitásukat mutatja, hogy bár nem dúskálnak anyagi javakban, de azt sem parázzák túl. Teljesen természetes volt, hogy egymás hajójához kötnek a búvár spotokon, vagy hogy vadidegen gyerekek ugrálnak/játszanak a kikötött hajókon. Próbálna meg otthon valaki más csónakjáról ugrálni a Balatonba...
Úgy tűnt az életüket nem a bürokrácia hanem nagyrészt a józan ész szabályozza, és emiatt sokkal szabadabb életet élnek! Akikkel csak találkoztunk nagyrészt mosolygós fazonok voltak, nem nagyon éreztük magunkat veszélyben, de persze nem feszegettük a határokat. Vannak a Fülöp-szigeteknek nem javasolt része, ott biztos nem mennék ki sötétedés után egy drága mobilt lóbálva az utcára, de a turisták által látogatott helyek ázsiai szinten biztonságosnak mondhatóak! Persze a munkások itt is megstírölték a bikinis európai csajokat, és meg is beszélték egymás között amit meg kell, de az otthoni utánafüttyögés, beszólogatás itt nem divat.
A filippínó nők kis helyesek, a vonásaik is sokkal kevésbé baltával faragottak mint pl a thai lányoknak - érződik rajtuk a spanyol keveredés. Nem véletlenül választ közülük sok európai fickó... Persze ne legyenek illúzióink sokszor inkább szimbiózis ez mint igaz szerelem, de néha amilyen körülmények között élnek, teljesen érthető válsztás a jómódú pufi öreg fricc! De mindezt nem az otthonról jólismert látványos aranyásó módon adják elő, hanem azzal a megfoghatatlan kecsességgel, szerénységgel ami az ázsiai nők sajátja!
Nyaralási szempontból Cebu szigeténél sokkal jobb választások is vannak, akár még itt a Fülöp-szigeteken is. Nem találtunk olyan igazi fehér púderhomokos, pálmafás top beach-et. Nem mondom, hogy csúnyák lettek volna, csak ugyanezért az árért, délkelet ázsiában vannak sokkal jobb - képeslapra illő helyek. Szintén nem Cebu mellett szól az infrastruktúra hiánya. Az utak ótvar szarok, pedig mi egy kifejezetten üdülős részen voltunk, de a járművek ott is csak lépésben közlekedtek, ezért beugrani a pár km-re lévő faluba is hosszú tortúra volt. Sokszor voltak szállítási nehézségek (a hotelban ez is az is elfogyott) bár ez lehet csak a helyi beszerzési manager inkompetenciája volt. Szintén zavaró, hogy egy ilyen üdülőtelepen két viszonylag kellemes resort között van egy olyan lepusztult retek rész, hogy az élettől elmegy az ember kedve az 50 méter séta alatt.
Ez a városban még inkább szembeötlő. Cebu city belvárosában pl a két legnagyobb nevezetesség a Magellán kereszt/Bazilika és az Erőd közötti 5 perces sétát kifejezetten pikánssá teszi a nyílt színi szarfolyam.
Igen, az ott szar...
Cebu city amolyan vallási központ - a filippinók masszívan katolikusok - bár nem vagyok otthon a katolikus liturgiában, a gyarmatokon szemmel láthatóan egyedi színt kapott a sztori, pedig spanyol gyarmat volt, az inkvizíció vigyázó szemétől kísérve. Ráadásul viszonylag korán meg lettek térítve - Fernando amikor lepacsizott Cebu uralkodójával, akkor a csomag része volt a kereszténység, és bár Magellánnak viszonylag hamar reszeltek, a helyiek komolyan vették az új vallásukat, ami szemmel láthatóan azóta is tart. Szóval szakrális szempontból biztos érdekes, de egyenlőre nem épült ki a brand, nincs Magellán themepark, meg Victoria menű vagy Concepcion szendvics!
Pedig ráférne a a szigetre valami ami megtámogatja a turizmust, és hoz némi bevételt. Ha elindulna a fejlesztés, akkor egy évtized alatt egy kellemes,és különleges turisztikai célponttá válhatna, mert európai szemmel még nem ütik meg azt a színvonalat ahová az ember megy, ha egy gondtalan trópusi nyaralásra vágyik! Persze Boracay biztos hozza azt a szintet, tehát azért most se húzuk ki a Fülöp-szigeteket a lehetséges nyaralási célpontok közül!
Ami viszont zseniális az a búvárkodási lehetőség! A búvárbázisok tulajdonosai általában idegenbe szakadt európaiak, akik pontosan tudják milyen minőségű szolgáltatásokra fáj a búvárok foga:
Mi pl 6-an voltunk, 2 állandó guide vitt minket. Saját hajónk a Darlin 2 (inkább egy nagyobb háromtestű csónak) volt személyzettel, akkor és oda vittek minket ahova csak akartuk. Elmondták hol mi szokott lenni, milyen merülőhely, mi meg választottunk az étlapról. Hozták-vitték a felszerelésünk a hajósinasok, gyakorlatilag csak bele kellett bújni a jacket-be és bedőlni a vízbe! Jó persze safety first, szóval azért ellenőriztünk mi is mindig mindent. Merülések után tea, víz, friss mangó, a bázison medence, free wifi. És mindezt kb 50e Ft/10 merülés! Ha felszerelést is bérelned kell akkor 70e Ft! Otthon egy nyomorult 4 méteres medencés merülés 10e/alkalom felszerelés bérléssel!
Óriási szerencse, hogy az AirAsia-val olcsón és könnyen mozoghat az ember délkelet ázsiában, így akár a felejthetetlen Fülöp-szigeteki búvárélményt megfejelheti egy meseszép beach feelingel Thaiföldön, vagy mint mi kalandozhat egyet Malájziában és Szingapúrban :)